ZENEI AKUSZTIKAI FOGALMAK   I. félév

 V I Z S G A K É R D É S E K       II. F É L É V

                                       

ZONGORA-AKUSZTIKA

 

TÉTELEK:

 

I.                   Az ütött húr rezgése

II.                Cimbalom és klavikord

III.             Cristofori  munkássága (előzmények)  és a fortepiano

IV.              A zongora történetének főbb állomásai

V.                 A zongorahang jellemzői

VI.              A húr tulajdonságai

VII.           A mechanika

VIII.        Rezonáns és páncéltőke

IX.              Játéktechnika

X.                 A pedál

XI.              Intonáció

XII.           Hangolás

XIII.        Steinway kontra Bösendorfer

XIV.        A preparált zongora

 

TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   Az ütött húr rezgése

- Hogyan rezeg a megütött húr?

- Mi határozza a hangszínt megütéskor?

- Mi dobja le a kalapácsot a húrról?

- Fizikai értelemben mikor ideális a megütés?

- Hogyan viselkedik a kalapácsfej megütéskor?

 

II.                 A cimbalom és a klavikord

A, Cimbalom

-         Mennyiben lehet magyar hangszernek tekinteni a cimbalmot?

-         Miért trapézformájú a hangszer?

-         Mi határozzam meg a cimbalom sajátos hangját? (Sorold fel)

-         Miért csak egyetlen zengetőpedál van?

-         Mekkora a rezonáns terhelése és ennek mi a következménye?

-         Miért alkalmasabb barokk zene játékára a nyitott fenekű cimbalom?

-         Játéktechnikai szempontból a zongora vagy a cimbalom tekinthető jobbnak?

-         Hogyan függ össze a verőtartás a hanggal?

-         Milyen pedálozási technikákat ismersz?

 

B, Klavikord

- Kötéses és kötés nélküli hangszer

- Mi a klavikord akusztikai anakronizmusa?

- Lehet-e a hangszeren vibratózni?

- Miért tűnt el a hangszer a zenei gyakorlatból?

III.             Cristofori  munkássága (előzmények)  és a fortepiano

A, Cristofori

- Milyen  előzményei voltak a zongora megszületésének?

- Cristofori munkálkodása, hangszerei, sikeressége

 

B, Afortepiano

-  Mennyiben különbözik a fortepiano hangja a zongoráétól?

- Milyen kalapácstípusokat ismersz?

- Milyen konkrét jeleit tapasztalni a regiszteres gondolkodásnak?

- Jellemezd a hangszereket:  pedálok, húrozás, rezonáns, teljes konstrukció, hangerő, hangterjedelem

 

IV.              A zongoratörténet főbb állomásai

-         Mechanika

-         Kalapács

-    Merevítés

-         Rezonáns

-         Húrozat

-         Pedál

 

V.                 A zongorahang  jellemzői

-         Mi a zongorahang két legfontosabb jellegzetessége?

-         Mi okozza az inharmonicitást?

-         Honnan származik a lecsengési görbék megtörtsége?

-         Jellemezd  zongora hangját általánosan: berezgés, lecsengés, dinamika.

-         Miért fontos a lebegés a zongora hangjában?

 

VI.              A húr

-         Jellemezd a húr anyagát, méreteit

-         Mi határozza meg egy húr hangját?

-         Hogyan függ a hangmagasság a feszítéstől, a tömegtől, a keresztmetszettől és a hosszúságtól?

-         Mi az  inharmonicitás?

-         Miért olyan fontos ez a fizikai tulajdonság a zongoránál és a cimbalomnál?

-         Mi határozza meg egy húr inharmonicitását?

-         Mi különbség a font és a sima húr között?

-         Mi történhet, ha egy húrt azonos geometriával más anyagúra cserélünk?

-         Van-e longitudinális összetevője egy húrrezgésnek?

-         Mi jellemzi a húr-kalapács érintkezési időt?

 

VII.            A mechanika

- Cristofori mechanikája

- Német csapó mechanika

- Angol lökőnyelves mechanika

- Bécsi mechanika

- Kétszeres kiváltású Érard-mechanika

- Magyarázd el a kiváltás lényegét

- Továbbfejlesztett változatok

- Hogyan működik  a tompító?

- Mit okozhat a rosszul beállított mechanika?

VIII.        Rezonáns és páncéltőke

-         Milyen fából készül a rezonánslemez?

-         A rezonáns formája, méretei, húrnyomás

-         Mi a rezonáns szerepe?

-         Miért olyan vastag a stég a húrokhoz képest?

-         Milyen frekvenciatartományban ideális a hangsugárzás és miért?

-         Hogyan függ a hangsugárzás (a hang) a rezonáns méretétől?

-         Miért van szükség a páncéltőke beépítésére?

-         Milyen ötvözetből kell készíteni a páncéltőkét?

-         Hogyan sugározza a hangokat a zongora?

-         Mi az akusztikai  szerepe a zongoratetőnek?

 

IX.              Játéktechnika

-         Hogyan alakíthatja a játékos a hangot?

-         Milyen billentési, hangkeltési zajokat ismersz?

-         Mit mértek a svéd kutatók és milyen eredménnyel?

-         Lehet-e a billentés módjával befolyásolni a hangot?

-         A zongorakalapács rezgőmozgásának mi a következménye?

-         Hogyan függ a hangszín a dinamikától?

 

X.                 A pedál

-         Milyen pedáltípusokat ismersz?

-         Elemezd a működésüket akusztikai szempontból.

-         Mi a rezonancia?

-         Miért lehetséges a pedált a zongora „szívének” tekinteni?

-         Mikor tekinthetjük a tompítót hangforrásnak?

-         Miért jobb a szélesebb tompító?

-         Mi az a pedálzongora?

 

XI.              Intonáció

-         Hogyan intonálják a zongorakalapácsot? (keményítés, puhítás)

 

XII.           Hangolás

-         Mi a lebegésre hangolás lényege?

-         Miért nehéz hangolni a diszkant és a basszus hangokat?

-         Szabad-e zongorát  hangoló géppel hangolni?

 

XIII.        Preparált zongora

-         Mi a preparálás lényege?

-         Hogyan jellemeznéd akusztikailag az egyes preparálási módok hatását?

-         Létezik-e a zongorát megkárosító preparálás?

 

VONÓSAKUSZTIKA

 

TÉTELEK

I.                   Vonós hangszerelődök

II.                A vont húr rezgése

III.             A vonó

IV.              A vonós hangszerek felépítése

V.                 A láb szerepe

VI.              A lélek és a gerenda hatása

VII.           Az f-nyílás

VIII.        A hegedűtest rezgése

IX.              Fakezelés és lakkozás

X.                 Régi itáliai hegedűk akusztikája

XI.              A brácsa akusztikája

XII.           A cselló akusztikája

XIII.        A bőgő (és a gamba) jellemzői

XIV.        A vonósoktett

XV.           Játéktechnika és akusztika

 

 

TÉTELEK, KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

I.                   Vonós hangszerelődök

-         A  karhegedűk ősei

-         A lábhegedűk ősei

-         Rokon népi hangszerek

-         Távoli kultúrák vonós hangszerei

 

II.                A vont húr rezgése

-         Hogyan rezeg a vont húr?

-         Rajzold le a fűrészfog-rezgést?

-         Helmholtz-modellje

-         Milyen jelenség a vonó és a húr közötti súrlódás? (a nemlinearitás következményei)

-         Miért van szükség minimális vonónyomásra?

 

III.             A vonó

-         A vonó fejlődéstörténete (barokkvonó, Tourte találmánya)

-         Miért a pernambukfa a vonó faanyaga?

-         Miért előnyös a mai forma?

-         A vonószőr tulajdonságai

 

IV.              A vonós hangszerek felépítése

-         Milyen faanyagokból készítik a hangszereket? Miért?

-         Mivel magyarázható  a jelenlegi forma kialakulása?

-         Jellemezd vázlatosan a hangszerek felépítését?

-         Hogyan változott a szerkezet az évszázadok során?

 

V.                 A láb szerepe

-         Milyen anyagból készül a láb? Miért?

-         Miért ilyen a formája?

-         Milyen korábbi formákat ismersz?

-         Hogyan hat a forma a láb rezgésére?

-         Mi a szerepe  lábnak?

-         Hogyan tudod befolyásolni a láb rezgésközvetítő tulajdonságait?

-         Magyarázd el a sordino hatását.

 

VI.              A lélek és a gerenda hatása

-         Miért alkalmazzák őket?

-         Savart milyen kísérleteket végzett a lélekkel?

-         Milyen következménye lesz annak, ha kivesszük a lelket a hangszerből?

-         És ha máshová helyezzük?

-         Miért fenyőfából készül?

-         Hogyan változik meg, ha merevebb gerendát építünk a hangszerbe?

-          

VII.           Az f-nyílás

-         Miért „f” és miért nem „C”?

-         Hogyan függ a léghang az f-nyílás méretétől?

-         Hogyan függ a helyétől?

-         Mire következtethetünk abból, ha túl nagy az f-nyílás a hangszer méretéhez képest?

-         Milyen következményei vannak a túl kicsi nyílásnak?

 

VIII.        A hegedűtest rezgése

-         Rajzolj le néhány fontos tető- és hátmódust.

-         Hogyan változnak ezek a módusok, ha összeragasztják a hangszert?

-         Hogyan lehet őket megmérni?

-         Mit nevezünk léghangnak?

-         Mit nevezünk fahangnak?

-         Mikor lesz egy intenzíven rezgő módus hangja is intenzív? (hangsugárzás jellemzői)

-         Hogyan  befolyásolja a hát a tető rezgését?

-         Melyek a hangsugárzás fő irányai a hegedűnél?

-         Jellemezd a hegedű hangját

 

IX.              Fakezelés és lakkozás

-         Miért lucfenyőből készül a tető?

-         Hogyan dolgozták fel régen a fát? (kitermelés, szállítás, tárolás)

-         Idős faanyag- új faanyag

-         Milyen fakezelési technikákat ismersz?

-         Milyen lakk alaptípusokat ismersz?

-         Hogyan hat a lakkozás a hangra?

-         Miért használnak a lakk alatt alapozó réteget?

-         Mi a kompozit lakk?

-         Különleges lakkozási eljárások

 

X.                 Régi itáliai hegedűk akusztikája

-         Hogyan jellemeznéd ezeknek a hangszereknek a hangját általánosan?

-         Milyen akusztikai méréseket végeztek?

-         Mi az a ráfelelési görbe?

-         Meyer eredményei

-         Dünnwald eredményei

-         Schleske mérései * (interneten)

XI.              A brácsa akusztikája

-         Miért hibás a mélyhegedűnek elnevezés?

-         Mikor lenne helyes?

-         Mi a brácsa  akusztikai „tragédiája”?

-         Hangszerkísérletek története

-         Mi lenne a megoldás?

-         Jellemezd a brácsa hangját

 

XII.           A cselló akusztikája

-         Jellemezd a cselló hangját

-         Mi léghangja és a fahangja?

-         A buller jelensége

-         Hogyan hatnak a bullerfogók?

-         Hogyan játszható át a buller?

-         Van-e akusztikai szerepe  dobogónak?

-         Hogyan lehetne a dobogót hangolni?

 

XIII.        A bőgő (és a gamba) jellemzői

-         Jellemezd a bőgő hangját

-         Mekkora lenne az ideális bőgőméret?

-         Bőgővonási technikák

-         Mi az octobass?

-         Miért gyorsabban berezgő  apizzicato hang, mint a megvont?

-         A gambacsalád főbb tulajdonságai

-         Hogyan hat a felépítésük a hangjukra?

 

XIV.        A vonósoktett

-         Kiknek köszönhető az új hangszerek megszületése?

-         Mi a hasonlósági törvény?

-         Miért fontos?

-         Jellemezd az oktett hangszereit

 

XV.           Játéktechnika és akusztika

-         Van-e arra lehetőség, hogy megmérjük játék közben a vonókezelési technikát?

-         Hogyan hat a hangra a nagyobb vonósebesség?

-         Hogyan hat a vonónyomás?

-         Miért nehéz a lábhoz közel játszani?

-         Miért lesz felhangdúsabb a hang a lábhoz közel játszva?

 

 

GITÁRAKUSZTIKA

 

TÉTELEK

I.                   A hangszer története

II.                A pengetett húr rezgése

III.             A hangszer felépítése és hangja közötti kapcsolat

IV.              A gitárláb

V.                 A testrezgés

VI.              A bordázás és gerendázás hatása

VII.           A hangnyílás hatása a hangra

VIII.        A bundozás gyakorlata

IX.              Kasha-gitár

X.                 A nyak rezgése

XI.              Mikrofon közeltérben – hangsugárzás

XII.           Pendítési technikák akusztikai vetületei

 

TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   A hangszer története

-         A legelső gitárábrázolások

-         Lant és gitár

-         Torres-gitár

-         Tornavoz

 

II.                A pengetett húr rezgése

-         A húr rezgése

-         Hogyan függ a hangszín a megpendítés helyétől, szélességétől, a pendítő keménységétől?

-         A pendítéses megszólaltatás miatt milyen lábforma elfogadható?

 

III.             A hangszer felépítése és hangja közötti kapcsolat

-         Hogyan függ  hang a felépítéstől?

-         Hogyan növelhető a dinamika?

-         Hogyan mélyíthető  hangkarakter?

-         Mikor alkalmasabb a hangszer virtuózabb játékra?

-         A berezgési idő hogyan függ a hangszer felépítésétől?

-         Mikor hosszú a lecsengés?

 

IV.              A gitárláb

-         Milyen lábformákat ismersz?

-         Miért ilyenek a lábformák?

-         Kasha-láb

 

V.                 A testrezgés

-         Melyek a hangszertípus legfőbb rezgési módusai?

-         Megtervezhetők-e a magasabb rezgési módusok?

-         Van-e a csatolás a tető és a hát között?

-         A tető és a léghang között?

 

VI.              A bordázás és gerendázás hatása

-         Milyen bordatípusokat ismersz?

-         Hogyan függ össze a bordák formája, sűrűsége a hanggal?

-         És a gerendázaté?

-         Torrestornavoz készítési technikájának pozitív hatása a hangszer rezgésére

 

VII.           A hangnyílás hatása a hangra

-         Mi a hangnyílás szerepe?

-         Hogyan függ össze a hangnyílás mérete és helye a léghang magasságával?

-         Milyen lenne a gitár hangja, ha elhagynánk a hangnyílást?

 

VIII.        A bundozás gyakorlata

-         Miért fontos a pontos bundozás?

-         Milyen típusú zenékhez alkalmasabb a bund nélküli gitár?

-         A bundozás szabálya

-         Milyen következménye lesz a túl magas vagy túl alacsony bundnak?

 

IX.              Kasha-gitár

-         A Kasha – gitár története

-         Főbb jellemzői

-         A kísérletek valódi haszna

 

X.                 A nyak rezgése

-         Hogyan rezeg a gitárnyak?

-         Mikor lehet káros ez a rezgés?

-         Milyen fából kell készíteni a nyakat?

-         Kell-e hangolni?

 

XI.              Mikrofon közeltérben – hangsugárzás

-         Miért változhat meg a hang, ha túl  közel helyezzük el a mikrofont?

-         Jellemezd néhány rezgési módus hangsugárzását

-         Speciális elhelyezési módok

-         Ugyanazt hallja-e a hallgató kontaktmikrofonos felvételnél, mint a közönség?

-          

XII.           Pendítési technikák akusztikai vetületei

-         Hogyan függ a hang a megpendítés helyétől, szélességétől, irányától, a pendítő anyagi minőségétől?

-         Lehet-e a gond kamarajátéknál a hangszer túl gyors berezgése?

 

 

ÉNEKAKUSZTIKA

I.                   A hangképző szerv anatómiája

II.                A hangképző szerv működése

III.             A légzés szerepe a hangadásban

IV.              A hangadás módjai – regiszterek

V.                 Hangfajok

VI.              A beszéd formánsai

VII.           Éneklés idegen nyelven

VIII.        Az énekesformáns

IX.              Vibrato

X.                 Az énekhang irányítottsága

XI.              Éneklés szólóban, kórusban

XII.           A kórus felállításának módjai

XIII.        Az énekhang kutatása

 

TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

I.                   A hangképző szerv anatómiája

-         A hangszalag

-         Porcok

-         Nyitó- és záróizmok

-         Direkt feszítők

-         Indirekt feszítők (gégefő emelők és süllyesztők)

-         A vokális traktus részei

 

II.                A hangképző szerv működése

-         Automatizmusok szerepe a hang létrejöttében

-         Az irányított hangadás

-         Husson tévedése

-         A beidegző mechanizmus szerepe

 

III.             A légzés szerepe a hangadásban

-         Az emberi légzés jellemzői

-         A légzőizmok

-         A vitálkapacitás fogalma, kiszámításának módja

-         A szubglottikus nyomás szabályozásának fontossága

-         A légáram mérése

 

IV.              A hangadás módjai – regiszterek

-         A regiszter fogalma

-         Ellentmondások a fogalom körül

-         Jellemezd a falzett regisztert – támogatott és összeomló falzett

-         Jellemezd a modál regisztert

-         Jellemezd a fütty regisztert

-         Jellemezd a laza hangszalagos hangadást

-         A fejhang és a mellhang új értelmezése

-         Hőmi éneklés

-         Kasztráltak énekhangja

V.                 Hangfajok

-         A hangfajba tartozást meghatározó tulajdonságok

-         A szoprán és változatai

-         A valódi alt

-         Tenor és változatai

-         Basszus és változatai

 

VI.              A beszéd formánsai

-         A formáns fogalma

-         A dinamikusan változó formáns

-         A beszélt magyar nyelv magánhangzóinak formánsai

-         A formáns megváltozása éneklésnél

-         Van-e különbség a nő, a férfi és a gyermek formánsai között? Miért?

-         A formáns és az érthetőség

 

VII.           Éneklés idegen nyelven

-         Anyanyelvi meghatározottság-anyanyelvi mágnes

-         Formánseltolódások a különböző nyelvekben

-         Fordítás és eredeti szöveg akusztikai megfeleltetése

 

VIII.        Az énekesformáns

-         Mi az énekesformáns?

-         Hogyan hozzuk létre?

-         Miért és mikor használjuk?

-         Mely hangfajokra és éneklési stílusokra jellemző?

-         Mikor zavaró a használata?

 

IX.              Vibrato

-         Mi a vibrato?

-         Melyek a jellemzői?

-         Hogyan hozza létre az énekes?

-         Szabályozható-e a vibrato?

-         Különböző korok, különböző stílusok és a vibratózás

-         Vibrato és életkor

 

X.                 Az énekhang irányítottsága

-         Hogyan sugároz ki hangot az ember orr- és szájnyílása?

-         Az iránykarakterisztikák frekvenciafüggése

-         Az irányítottság gyakorlati következményei

 

XI.              Éneklés szólóban, kórusban

-         Különböző éneklési stratégiákat kíván-e a szóló-, ill. kóruséneklés

-         Mérési eredmények

-         Karvezetői tapasztalatok

-         Vibratózás kórusban

 

XII.           A kórus felállításának módjai

-         Belső szólamarányok

-         Mérési tapasztalatok

-         A Self to Other –viszony fontossága

-         Az egyes szólamelrendezések előnyei, hátrányai

 

XIII.         Az énekhang kutatása  - Lehetséges kutatási témakörök

 

 

FÚVÓSAKUSZTIKA

 

FAFÚVÓS-AKUSZTIKA

 TÉTELEK

 

I.                   Hangszertörténet

II.                Állóhullámok csövekben

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

IV.              A tölcsér hatása

V.                 A csőfal hatása

VI.              Ajaksípok akusztikája

VII.           Szimplanád rezgése

VIII.        A klarinét

IX.              A szaxofon

X.                 A reform tárogató

XI.              Duplanádas hangszerek akusztikája

XII.           Az oboa

XIII.        A fagott

XIV.        Rokon hangszerek (történeti tárogató, heckelphon, szarruszophon, duduk)

 

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 I.                   Fafúvós hangszertörténet

-         A szlovéniai, kínai, németországi, istállóskői leletek

-         Az ókori hangszerek

-         A reneszánsz hangszerei

-         A „disztingváló” barokk

 

II.                Állóhullámok csövekben

-         Mi következtethető ki az állóhullámok ismeretéből?

-         Azonos-e az állóhullámok szerkezete  a megszólaló hang szerkezetével?

-         Milyen mérési módszereket ismersz?

-         A mérések értelmezése (bemeneti impedancia, hangnyomás-mérés szondamikrofonnal, impulzusmérés)

-         Miért a hengeres és a kúpos csőforma a legelterjedtebb?

 

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

-         Hogyan függ a hangmagasság a csőhosszúságtól?

-         Hová fúrnál hangnyílást, ha a hangmagasságot nagyszekunddal szeretnéd megváltoztatni?

-         Mit nevezünk akusztikus alapú hangnyílás-tervezésnek?

-         A furat helyi változásai és a hangmagasság

-         Hogyan függ a hangmagasság és a hangszín a csőátmérőtől?

-         Hogyan változik a hangmagasság, ha részlegesen lezárjuk a csőnyílást?

-         Melyek egy adott cső vagy tölcsér vágási frekvenciái?

-         Van-e különbség azonos hangmagasságok esetén egy kisméretű lyuksor és egy nagyméretű hangszíne között?

-         Mit jelentenek a f =  c/2L   és az f = c/4L   képletek?

-         Mi a szerepe a regiszterváltó nyílásnak?

 

IV.              A tölcsér hatása

-         Hogyan javítja a tölcsér  a hangsugárzást?

-         Van-e a tölcséreknek hangképző szerepe?

-         Mely hangokra hat a tölcsér?

-         Ha egy hengeres és egy a végén kifelé öblösödő tölcséres hangszercső egyforma hosszú, melyiknek lesz magasabb a hangja?

-         A nagyobb tölcsér mely hangok hangsugárzását javítja?

-         A visszahajló  tölcsér – a d’amore - karakter

 

V.                 A csőfal hatása

-         Hol jelentősebb a hangok instabilitása, a vékonyfalú vagy a vastagfalú csöveknél?

-         Mi a hangnyílások közötti kölcsönhatás?

-         Mely hangszereknél kifejezett a csőfal parazita rezgése?

-         Ha a tölcsérek szélét nem vastagítjuk meg, az milyen hatással lesz a hangszerre?

 

VI.              Ajaksípok akusztikája

-         Mi a fuvola és a pánsíp közötti leglényegesebb különbség?

-         Hogyan jön létre a peremhang? (örvényelmélet, légsugár-elmélet, Helmholtz elmélete)

-         Milyen szerepe van általában az örvényeknek?

-         A barokk furulyák, fuvolák geometriája

-         Böhm munkássága, akusztikai elvei

-         A modern fuvola miért fémből készül, és miért hengeres?

-         Mi a szerepe  a dugónak?

-         Miért lehet olyan kevés felhangot átfújni a fuvolán?

-         Miért volt sokáig hamis hangszer a fuvola?

-         Ha beszűkítik egy furulya végét, hogyan változik meg a felhangok száma (lásd erdélyi furulya)?

-         Miért különleges hangszer a tilinkó?

-         Miért sokoldalúbb hangszer a fuvola a furulyánál?

-         Mely furulyatípus közelíti meg legjobban a fuvolát?

-         A kontrabasszus fuvolának mi a titka?

-         Miért stabilabb hangú és könnyebben megszólaltatható a furulya a fuvolánál?

 

VII.           Szimplanád rezgése

-         Hogyan rezeg a szimplanád? (Benade modellje)

-         Miért felhangdús a rezgése?

-         Miért valószínűsíthető, hogy a szimplanádas hangszerek megelőzték időben a duplanádasokat?

-         Mit jelent az, hogy nyomáskormányozott rendszer?

 

VIII.        A klarinét

-         Az ősklarinétok

-         Miért duodecimaváltós a klarinét?

-         Miért lágy hangú a chalumeau regiszter?

-         Mi volt a klarinét őse?

-         Miért élesebb hangú a keményebb nádú hangszer?

-         Mi történik, ha a játszott hang frekvenciája megközelíti a nád sajátrezgéséét?

-         Mit nevezünk rácsapási  effektusnak?

-         Miért lehet a klarinéton olyan halkan játszani?

-         Jellemezd a klarinét hangját.

-         Mi a különbség a német és a francia klarinét között?

-         Ki alkotta meg a ma is használatos basszus változatot?

-         Mi népszerűségének az oka?

 

IX.              A szaxofon

-         Jellemezd a szaxofon hangját

-         Mely hangszer volt a szaxofon őse?

-         Mi volt a hangszerrel Sax célja?

-         Milyen fúvókát tervezett a hangszeréhez?

-         Miért lett a szaxofon a jazz egyik vezető hangszere?

-         Minek köszönhető hangjainak instabilitása?

-         Miért nehezebb rajta halkan játszani?

 

 

X.                 A reform tárogató

-         Kik alkották meg a hangszert és milyen indítékkal?

-         Minek köszönheti a hangszer a kiegyenlített hangszínét?

-         Milyen a fúvókája?

-         Milyen az applikatúrája?

-         Hogyan befolyásolja a hangszínét a fa test?

-         Mi a hangolónyílások szerepe?

-         Hogyan változna meg a hangszíne, ha szaxofonszerű billentyűzettel látnánk el?

-         Hasonlít-e a hangja a történeti tárogatóéra?

 

XI.              Duplanádas hangszerek akusztikája

-         A zurna típusú hangszerek és a zurna típusú nád

-         A történeti tárogató jellemzői

-         Miért dominánsan kúposak a  hangszercsalád hangszerei?

 

XII.           Az oboa

-         Fejlődése, felépítése

-         Triébert munkássága

-         A zurnanád és az oboanád közötti különbség

-         Hogyan befolyásolják  a nád  rezgési tulajdonságai és a geometriája a hangolást?

-         Jellemezd az oboa hangját

-         A bécsi vagy a francia oboa tekinthető a barokk oboa folytatásának?

-         Hogyan szelídítették meg az oboa hangját?

-         Minek köszönhető a hang átható jellege?

-         Miért jelent nehéz feladatot a játéka?

-         Az angolkürt

-         Hogyan befolyásolja a hangszínt a visszahajló tölcsér? (Az oboa d’amore)

 

XIII.        A fagott

-         A fagott elődei

-         Almenräder munkássága – GottfriedWeber hatása

-         Heckelék találmányai

-         Jellemezd a fagott hangját

-         Miért olyan fontos  az S-cső?

-         Van-e hatása a hangra  tölcsérrész vastagságának? (Groffy munkássága)

-         Miért nem lehet teljességében megreformálni a fagottot?

-         Miért bukott meg a Böhm-fagott?

-         Mi a különbség a francia és a német fagott között?

-         Miért kell segédbillentyűket használni a magas hangok játékakor?

 

XIV.        Rokon hangszerek (heckelphon, szarusszophon, duduk)

-         Milyen indítékkal született meg a heckelphon?

-         Jellemezd a hangszert

-         Miben speciális a szarruszophon?

-         Miért lágy hangú a duduk alsó regisztere?

 

 

REZESAKUSZTIKA

 TÉTELEK:

I.                   Hangszertörténet

II.                Állóhullámok csövekben

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

IV.              A tölcsér hatása

V.                 A csőfal hatása

VI.              A tölcséres fúvóka

VII.           A szeleprendszer

VIII.        A trombita

IX.              A kürt

X.                 A harsona

XI.              A tuba

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   Rézfúvós hangszertörténet

-         A csigakürt, a didzseridu, dung csen, fakürtök és  szarvkürtök

-         Az ókori hangszerek

-         A reneszánsz hangszerei

-         A „disztingváló” barokk

 

II.                Állóhullámok csövekben

-         Mi következtethető ki az állóhullámok ismeretéből?

-         Azonos-e az állóhullámok szerkezete  a megszólaló hang szerkezetével?

-         Milyen mérési módszereket ismersz?

-         A mérések értelmezése (bemeneti impedancia, hangnyomás-mérés szondamikrofonnal, impulzusmérés)

-         Miért a hengeres és a kúpos csőforma a legelterjedtebb?

 

 

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

-         Hogyan függ a hangmagasság a csőhosszúságtól?

-         Hová fúrnál hangnyílást, ha a hangmagasságot nagyszekunddal szeretnéd megváltoztatni?

-         Mit nevezünk akusztikus alapú hangnyílás-tervezésnek?

-         Hogyan függ a hangmagasság és a hangszín a csőátmérőtől?

-         Hogyan változik a hangmagasság, ha részlegesen lezárjuk a csőnyílást?

-         Melyek egy adott cső vagy tölcsér vágási frekvenciái?

-         Van-e különbség azonos hangmagasságok esetén egy kisméretű lyuksor és egy nagyméretű hangszíne között?

-         Mit jelentenek a f =  c/2L   és az f = c/4L   képletek?

-         Mi a szerepe a regiszterváltó nyílásnak?

 

IV.              A tölcsér hatása

-         Hogyan javítja a tölcsér  a hangsugárzást?

-         Van-e a tölcséreknek hangképző szerepe?

-         Mely hangokra hat a tölcsér?

-         Ha egy hengeres és egy a végén kifelé öblösödő tölcsére hangszercső egyforma hosszú, melyiknek lesz magasabb a hangja?

-         A nagyobb tölcsér mely hangok hangsugárzását javítja?

-         Hogyan módosítja a tölcsér az ajakrezgéssel megszólaltatott cső felhangrendszerét?

-         A visszahajló tölcsér –a d’amore-karakter

 

V.                 A csőfal hatása

-         Hol jelentősebb a hangok instabilitása, a vékonyfalú vagy a vastagfalú csöveknél?

-         Mi a hangnyílások közötti kölcsönhatás?

-         Mely hangszereknél kifejezett a csőfal parazita rezgése?

-         Ha a tölcsérek szélét nem vastagítjuk meg, az milyen hatással lesz a hangszerre?

 

VI.              A tölcséres fúvóka

-         A fúvóka szerkezete

-         Működése

-         Miért nehéz halkan megszólaltatni?

-         Hogyan függ a fúvóka alakjától a hang?

-         A „tyupp” frekvencia

-         Benade kísérlete

-         Hogyan módosítja a fúvóka az ajakrezgéssel megszólaltatott cső felhangrendszerét?

 

VII.           A szeleprendszer

-         A natúrhangszerek általános tulajdonságai

-         A pedálhang problémája

-         A ventilfajták

-         Előnyeik, hátrányaik

-         Miért nem lehet tiszta hangolású egy ventiles hangszer teljes hangterjedelmében?

 

VIII.        A trombita

-         A barokk trombita (natúrtrombita)

-         A trombita felépítése

-         A trombita hangja

-         Barokk trombita vagy piccolo trombita játssza inkább a clarino szólamot?

-         A hangszer parazita rezgései

-         A hangnyílások hatása

-         A sordinók hatása

 

IX.              A kürt

-         A kürt ősei

-         A vadászkürt

-         A natúrkürt

-         Inventionshorn

-         Bécsi kürt vagy duplakürt? Jellemezd őket

-         Kéz a tölcsérben – akusztikai hatásmagyarázat

-         A kürt iránykarakterisztikái

-         A Wagner-tuba

 

X.                 A harsona

-         A reneszánsz harsona

-         Jellemezd a harsona hangját

-         A tökéletes intonációjú rézfúvós

-         Mikor szólaltatható meg a pedálhang?

-         Hogyan függ a hangerő a tölcsér méretétől?

 

XI.              A tuba

-         A tuba ősei

-         Miért a kúpos testű hangszerek a játsszák a mély hangokat?

-         Fontos-e a tubán a tölcsér kiöblösödése?

-         Miért öblös a tuba fúvókája?

-         Jellemezd  tuba hangját

-         A helikon

-         A sousaphon

-    Hogyan függ a tuba hangszíne a  menzúrától?

  

 

ÜTŐAKUSZTIKA

     TÉTELEK:

 

I.                   A  feszített membránok rezgése

II.                Egymembrános dobok

III.             Kétmembrános dobok

IV.              A tabla

V.                 Az üstdob

VI.              Idiofon hangszerek akusztikai jellemzői

VII.           Rudak rezgése

VIII.        Hasábok, lapok rezgése

IX.              Rezonátoros erősítés

X.                 Rezgő lemezek általános akusztikai jellemzői

XI.              A gongok

XII.           A cintányér

XIII.        A harang

XIV.        A steel drum

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   A  feszített membránok rezgése

-         Miért a dob az ütemadó?

-         Miért kell a membránt megfeszíteni?

-         Az ideális membrán rezgése

-         Az állatbőrök szerkezete

-         A valódi membrán rezgése

-         Impregnálás, helyettesítő műanyagok

 

II.                Egymembrános dobok

-         Miért előnyösek akusztikailag az egymembrános dobok?

-         A rezonáló test viselkedése

 

III.             Kétmembrános dobok

-         A két membrán hangolása

-         A davul – nagydob, kisdob

-         A mridanga

 

IV.              A tabla

-         A hangolás lehetséges módszerei

-         A tabla jellemzői

-         Raman kutatása

-         Ütésmódok

 

V.                 Az üstdob

-         Miért rossz rezonátor az üst?

-         Az üstdob mely módusai tekinthetők közel harmonikusnak? És miért válnak azzá?

-         Ütés a dob közepébe, ötödébe

 

 

VI.              A dobverő

-         Hogyan függ a hang a verők anyagától, formájától?

-         Miért kedvelik az ütősök a hajlékonyabb verőket?

 

VII.           Az idiofon hangszerek akusztikai jellemzői

-         Miért nehéz ezeket a hangszereket behangolni?

-         Mi segíti a hangolást?

-         Mi a virtuális alaphang?

-         Miért fontos fogalom az ütőakusztikában?

 

VIII.        Rudak rezgése

-         A rúd rezgésimódusai

-         Van-e szerepe a diszperziónak?

-         A triangulum

-         A watherphon

 

IX.              Hasábok, lapok rezgése

-         A xilofon és a marimba rezgése

-         A rezonátorcsövek

-         A vibrafon

-         Hogyan hangolhatók ezek a hangszerek?

-         A daxofon

 

X.                 Rezgő lemezek általános akusztikai jellemzői

-         Hogyan függ a lemezek hangja a vastagságtól, a mérettől és az anyagtól?

-         Milyen hangszereket ismersz?

-         Lehet-e őket hangolni?

 

XI.              A gongok

-         A tam-tam különlegessége

-         A kínai hangmagasság-változtató lapos gong

-         A jávai kúpos gong

 

XII.           A cintányér

-         A Zildjian-család  története

-         Ütésmódok

-         Nemlinearitás és kaotikus viselkedés

 

XIII.        A harang

-         A kínai kéthangú harang akusztikai jellemzői

-         Az európai harang

-         A harang szerkezete, anyaga, geometriája

-         A haranghang szerkezete

-         Hangolásának módja

-         A csőharang

 

XIV.        A steel drum

-         A steeldrum története

-         Készítésének, hangolásának módja

-         A rezgések csatolódása és a hang

 

 

ORGONA-AKUSZTIKA

TÉTELEK

 

I.                   A hangszer története

II.                A mechanikus traktúrás barokk orgona

III.             A Silbermann-család szerepe

IV.              A regiszterrekeszes pneutmatikus orgona

V.                 Cavaillé-Coll és az akusztika

VI.              Az ajaksíp rezgése

VII.           Ajaksíp regiszterek

VIII.        Az ajaksípok intonálása

IX.              Az ajakrés fogazásának hatása a hangra (Angster-Paál –kutatás)

X.                 Ajaksíp menzúrák

XI.              A nyelvsíp felépítése, működése

XII.           Nyelvsíp regiszterek

XIII.        A síp anyaga és hangja

XIV.        Az orgona és a tér

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

I.                   A hangszer története

-         Víziorgona működési elve

-         Az aquincumi-orgona

-         A portatív

 

II.                A mechanikus traktúrás barokk orgona

-         A szélládák típusai

-         A regiszter fogalma

-         A mechanikus traktúra

-         Miért tekinthető (bizonyos szempontból) ideálisnak?

 

III.             A Silbermann-család szerepe

-         Hangolási elveik

-         Miért érdemes visszatérni a hangszereikhez a barokk zene kapcsán?

 

IV.              A regiszterrekeszes pneumatikus orgona

-         A 19.század és a pneumatika

-         A regiszterrekesz

-         Előnyei és hibái

 

V.                 Cavaillé-Coll és az akusztika

-         Cavaillé-Coll munkássága

-         Kísérletei (átfújó síp)

 

VI.              Az ajaksíp rezgése

-     Az ajaksíp szerkezete

-         A hangkeltés mechanizmusa

-         Az elölfutó hang

-         Légsugár-elmélet

-         Örvények a sípban

-         A felvágás magassága és a hang

 

VII.           Ajaksíp regiszterek

-         Regisztertípusok

-         A bő és a szűk síp

-         A keresztmetszet helyi változásai és a hang szerkezete

 

VIII.        Az ajaksípok intonálása

-         Intonálási eljárások

-         Az intonáció korlátai

-         Hangmagasság és hőmérséklet

-         Sípvégi hangolás

 

IX.              Az ajakrés fogazásának hatása a hangra (Angster-Paál –kutatás)

(Interneten elérhető anyag*)

 

X.                 Ajaksíp menzúrák

-         Progresszív menzúra

-         Konstans menzúra

-         Töpfer-féle menzúrálási szabály

-         Variábilis menzúra

-         Maphys-menzúra

-         Ajakmenzúrák

 

XI.              A nyelvsíp felépítése, működése

-         A nyelvsíp-láb szerkezete

-         A nyelv rezgése (anyaga, formája)

-         Mi határozza meg a síphangot?

-         Az alaptípusok

 

XII.           Nyelvsíp regiszterek

-         Nyelvsíp fajták

-         A regálok akusztikai elvei

-         Menzúrálási szabályok

 

XIII.        A síp anyaga és hangja

-         A sípok anyaga

-         A lat fogalma

-         A körszimmetrikus vagy a négyszögletes sípoknál erőteljesebb-e a falrezgés?

-         A cinktartalom és a zajosság

-         Függ-e a hang a falvastagságtól?

-         A hangzás folyamatában hol befolyásolja hangot az anyag legintenzívebben?

 

XIV.        Az orgona és a tér

-         Hogyan befolyásolja a tér mérete az orgona méretét?

-         Milyen formájú  plafon előnyös az orgonaház felett?

-         Milyen távol lehet maximálisan a játszóasztal a hátsó faltól?

-         Hogyan befolyásolja az utánzengési idő az orgona méretét?